Mi az a taarof?

Előfordult már veled, hogy egy étteremben a számlát kérted, mire a tulajdonos nekiállt bőszen tiltakozni? Mondván; a vendége voltál?
Előfordult már, hogy külföldön bolyongtál, mire egy helyi odalépett hozzád, és meghívott az otthonába vacsorázni? Te persze próbáltad udvariasan visszautasítani, de ő csak kötötte az ebet a karóhoz.
Megesett, hogy megdicsérted egy barátnőd karkötőjét, mire ő tépte is le magáról az ékszert, és igyekezett rád tukmálni azt?

Ha a fenti kérdésekre "nem" volt a válaszod, az azért lehet, mert nem jártál még Iránban. A taarof nem más, mint az iráni etikett. Azt gondolnánk, hogy némi intelligenciával és kellő mennyiségű szociális tapasztalattal a hátunk mögött, udvariasan viselkedni nem nagy kunszt. Az iráni illem azonban bonyolult mesterség, szabályaiban nem mindig találunk logikát. A perzsák szívélyes, vendégszerető emberek. Örömmel szóba elegyednek a turistákkal, az udvariasság pedig megkívánja, hogy egy kellemes beszélgetés után meginvitálják az idegent a házukba vagy éppen egy étterembe. Ilyenkor nem árt gyanakodni, valóban komolyan gondolják-e az ajánlatot. Valószínű, hogy az új ismerős is finom visszautasításra számít, vendégséget csapni a legkevésbé sincs kedve, ez csupán egy gesztus. Óvatosan a dicséretekkel is! Nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, ha a kínálgatás hatására elfogadjuk valaki selyemkendőjét, napszemüvegét, drága karóráját. Ezekre általában visszautasítással kell reagálni, mert a szép kiegészítő gazdája sem gondolja komolyan az ajándékozást.



12 megtekintés0 hozzászólás